Karancslapujtő község múltja, jelene, jövője Karancslapujtő a megye északi részében, Salgótarjántól 10 km-re ÉNY-ra a Dobroda völgyében található. A természeti szépségekben gazdag terület ÉK-i részén kisebb-nagyobb hegyvonulatok húzódnak. Kiemelkedik közülük a 725 m magas Karancs. Karancslapujtő több település egyesülésével jött létre. Előbb Mikófalva, Lapujtő és Bocsár vált egy községgé Lapujtő néven, majd 1927-ben Karancsapátfalva csatlakozásával létrejött Bocsárlapujtő, melynek nevét 1956-ban Karancslapujtőre változtatták. A település 1990-ig viselte a nagyközségi címet. A községhez tartozik Baksaháza, Kisbaksaháza, Bobonyér, Vízvölgy és Zsodánypuszta. Az első írásos emlék a községről 1303-ból származik, de a falu határában talált honfoglalás kori sírleletek régebbi letelepedésre engednek következtetni. A X. századból származó, nemzetségfői rangra utaló fémveretek és fegyverek mellett a legértékesebb lelet egy férfi díszöv volt. A Magyar Nemzeti Bank a honfoglalás millenniuma alkalmából emlékérmet bocsátott ki a „Karancslapujtőn talált övveret” motívummal. A település jelentős műemléki épületei a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére 1899-ben emelt új neoromán stílusú katolikus templom, illetve az 1820-ban felszentelt evangélikus templom. Ez utóbbi mellett áll egy négyzet alaprajzú, sátortetővel fedett, fából készült harangláb. Rendkívüli történelmi és vallási emlék a Karancshegyi Szt. (Boldog) Margit – kápolna, melynek keletkezését titok fedi. Maga a Kápolna-hegy a bronzkorban erődítményként szolgált. A hagyományok szerint a kápolnát IV. Béla király lánya építtette, mert itt talált menedéket a tatárok elől. A kápolna búcsújáró hely volt és remete is lakott itt. Az épület romjainak helyén 1990-91-ben Szőllős Géza karancsaljai lakos kezdeményezésére épült újjá a kápolna, majd 2007-ben került sor a felújítására. A megújult kápolnát Dr. Beer Miklós Váci Megyéspüspök Úr szentelte fel július 1-jén. A község sokáig a Mocsáry nemzetség tulajdona volt, ennek emlékét őrzi a településen fennmaradt két kúria. A 19. század elején (1820) épült a klasszicista Mocsáry-Papp Szász-kúria, melyben ma a 60 éves fennállását ünneplő Kastélykert Óvoda található. A szomszéd telken áll az 1749 körül, eredetileg barokk stílusban épült Mocsáry-kastély, melyet a 19. század elején klasszicista stílusban átépítettek. Ebben a műemlékké nyilvánított épületben élt és dolgozott Mocsáry Antal, Nógrád megye első, magyar nyelven írt monográfiájának szerzője. A jeles polihisztor nevét viseli a községben működő Körzeti Általános Iskola, amely 2006-ban ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. Az intézményben, melyben jelenleg közel 600 gyermek tanul, 1989-től az Értékközvetítő és képességfejlesztő (ÉKP) program szerint folyik a tanítás. 1930-ban szervezték meg a községben a tűzoltó egyesületet, 1934-ben gyűjtést kezdtek az I. világháborúban elesettek emlékművére, de felépítésére nem került sor. A község kulturális fejlődését dokumentálja több társadalmi és kultúrszervezet megalakítása – 1935-ben alakult meg a Női Egylet, katolikus leánykör, az evangélikus leánycsoport, a „Hangya” asszonycsoport. A község lakosai közül sokan dolgoztak az iparban. 1938-ban a község bányász szakszervezetei csoportot alakítottak, s még ebben az évben felszentelték a községi leventezászlót. 1939-ben felépítették az egészségház épületét. 1945-től működik a sportegyesület a községben. 1956-ban elkezdték a kultúrotthon építését, melyben helyet kapott a községi könyvtár is. 1960-ban Karancslapujtő újra központi község lett. Az 1964-68-as években gimnázium működött a településen. 1967-ben átépítették és kibővítették az óvoda épületét, 1969-ben megalakult a Kaláris asszonykórus népi együttes. Ugyanebben az évben épült fel a községi hivatal épülete, 1975-ben pedig az ABC áruház és az új gyógyszertár. Ekkor alapították meg a Karancs MGTSZ-t, 1976-ban pedig a Karancskeszi és Vidéke Takarékszövetkezet helyi kirendeltségét. Az 1979-81-es években fektették le a községi vízvezeték-hálózatot. 1980-ban kezdte meg működését a Ropi-üzem. 1992-ben épült fel az orvosi rendelő, 1993-ban a ROOL benzinkút. 1996-ban átadták a digitális telefonközpontot. Ettől az évtől kezdte meg működését a Karancsföld Kht., mely a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság részére biztosítja a mezőgazdasági munkavégzés kedvezményes feltételeit. 1997-ben megtörtént a gázvezetékek üzembehelyezése, majd 1998-ban a szennyvízcsatorna-hálózat is átadásra került. A falu központi részében, a két kúria között csaknem két hektárnyi park terül el, amely természetvédelmi terület volt. Itt áll a „Hősök és áldozatok emlékműve”, melyet az 1960-ban állított eredeti emlékműből alakítottak ki. 2007-ben megújult a szökőkút is. Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot alakított ki az olasz Bastia Umbra várossal , valamint a szlovák Ragyolc községgel . A településen 3000 ember él. A lakosság közel 30 %-a cigány származású. A lakosok közül sokan dolgoztak az iparban. Bár a térségben nem a legmegfelelőbb a termőföld minősége, a falu a mai napig megőrizte mezőgazdasági jellegét. A keresőképes lakosság 30 %-a munkanélkülivé vált, és 200 fő részesül aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyében. A községben korlátozott a munkavállalási lehetőség, a lakosság nagy része ma is ingázó életmódot folytat.