A telep�l�s felett magasod� 526 m�ter magas hegyen, m�r Szlov�kia ter�let�n l�v� v�r�t a Kacsics nemzets�g Ill�s �g�nak tagjai �p�tett�k a 13. sz�zad m�sodik fel�ben. Mivel az �rp�d-h�z kihal�sa ut�n a csal�d tagjai Cs�k M�t�t t�mogatt�k K�roly R�bert kir�ly ellen, ez�rt a kir�ly Cs�k M�t� hal�l�t k�vet�en birtokaikat elkobozta �s Sz�cs�nyi Tam�s isp�nnak adta. A Sz�cs�nyi csal�d 1460-igy birtokolta a v�rat. Ezut�n a Losonczyak� lett. Az 1560-as �vekben az akkor m�r t�r�k�k �ltal elfoglalt v�rak gy�r�j�vel teljesen k�rbevett v�rban lakott Losonczy Anna, akihez Balassi B�lint sz�mos alkalommal j�tt l�togat�ba, �s akihez J�lia dalait c�mezte. 1576-ban a t�r�k�k v�ratlan rajta�t�ssel elfoglalt�k a v�rat. 1593-ban Pr�postv�ry B�lint vezet�s�vel foglalt�k vissza a magyarok, k�zt�k volt Balassi B�lint is. A 17. sz�zadban h�zass�g �tj�n a Forg�ch csal�d birtok�ba ker�lt a v�r. Falait a R�k�czi szabads�gharc v�g�n kir�lyi parancsra rong�lt�k meg.

1910-ben a falunak 499 magyar anyanyelv� lakosa volt. A trianoni b�keszerz�d�s 1920-ban a telep�l�st Somosk��jfaluval egy�tt az �jonnan l�trej�tt csehszlov�k �llamnak juttatta. De a Somosk��jfaluban birtokos Dr. Krepuska G�za g�g�szprofesszor �s lok�lpatri�ta t�rsai el�rt�k (egy francia antanttiszt �letment� m�t�t��rt csr�be), hogy a Nagyk�vetek Tan�csa 1923. �prilis 23-�n Magyarorsz�gnak �t�lje Somosk��jfalut, Somosk�t a bazaltb�ny�val egyetemben (de a v�r n�lk�l) �s a Medves-fenns�k egy r�sz�t. A ter�let 1924. febru�r 15-�n t�rt vissza Magyarorsz�ghoz.

1977-ben csatolt�k Salg�tarj�nhoz.