Id�sz�m�t�sunk kezdet�n a nom�d, �llatteny�szt� jazigok �s quadok lakt�k a ter�letet. Az �szak fel� ir�nyul� kereskedelmi �tvonal ment�n alakult ki a ter�let els� telep�l�se, Philecia (F�lek). A k�t n�pcsoport - amely elveszett a t�rt�nelem sodr�ban - 173-ban Di�sjen� mellett �tk�z�tt meg Marcus Aurelius csapataival. K�s�bb a gall eredet� cotinok, a kelta ozok �s germ�n t�rzsek �ltek itt, akiket az �jabb, keletr�l �rkez� n�pcsoportok v�ltottak fel. 568 - 602 k�z�tt bolg�r - t�r�k - szl�v t�rzsek birtokolt�k a ter�letet. Honfoglal� �seink a szl�vokat tal�lt�k a lakhat� foly�v�lgyekben �s a Cserh�t erdeiben. N�gr�dot �rp�d vez�r a Gyarmat, Jen�, Keszi, Tarj�n nemzets�g t�rzsf�i k�z�tt osztotta fel. A megye a X. sz�zad v�g�n v�lt �n�ll� ter�leti egys�gg�, nagyr�szt nemzetis�gi harmadokb�l, v�rbirtokr�szekb�l. A k�l�nb�z� n�pcsoportok a sz�zadok sor�n elt�ntek, �sszeolvadtak, s helyett�k a pal�cok tal�ltak itt haz�ra. N�gr�d politikai, gazdas�gi �s katonai - biztons�gi jelent�s�g�t mi sem bizony�tja jobbnan az elk�vetkez� sz�zadokban, mint az, hogy az 1500-as �vekben m�r 42 v�r �llta a ter�let�n.

A t�r�k h�d�t�s idej�ben ezek a v�rak sorra elestek, s 1526 ut�n nem csak a lakoss�g, hanem a megye �rt�kei is elpusztultak. Persze ebben nem csak a t�r�k�knek volt szerep�k, hanem az egym�s ellen �rdekharcot v�v� f�uraknak is. Azt�n a t�r�k h�dolts�g k�bulat�b�l mag�hoz t�r� v�rmegye nemess�g�t a XVIII. sz�zadban R�k�czi Ferenc szabads�gharca osztotta meg. A reformkor pezsg� politikai �let�ben a megye vez�regy�nis�gei is jelent�s szerepet j�tszottak. A sz�zad legnagyobb jelent�s�g� n�gr�di felfedez�s�nek azonban 1768-ban, a Tarj�n hat�r�ban tal�lt sz�n bizonyult.

Az 1848-as forradalmat k�vet� kiegyez�s ut�ni kiegyez�s jelent�s v�ltoz�sokat eredm�nyezett a megye kistelep�l�ses szerkezet�ben. Az els� vil�gh�bor�t megel�z� id�szakban mind a gazd�lkod�sban, mind az ipari fejl�d�sben jelent�s fordulat k�vetkezett be, Losonc, F�lek, Salg�tarj�n �s Balassagyarmat �j fejl�d�si ir�nyba indult. A vas�t�p�t�s, a sz�n, a vas- �s �vegipar meghonosod�sa el�revet�tette a megye k�zigazgat�si �s gazdas�gi szerkezet�nek �talakul�s�t. A megye n�pess�ge jelent�sen megn�vekedett, a kialakul� iparmedenc�kben fekv� telep�l�sek l�leksz�ma megt�bbsz�r�z�d�tt. A b�ny�k, �zemek kialakul�sa megv�ltoztatta a n�pess�g foglalkoztat�si szerkezet�t.

Az els� vil�gh�bor�t k�vet�en azt�n az orsz�g elvesz�tette ter�let�nek 42,3 sz�zal�k�t. A trianoni b�keszerz�d�s �rtelm�ben a szomsz�dos Csehszlov�ki�hoz csatoltak 117 telep�l�st, ami nem csak csal�dok �s rokonok sz�tszakad�s�t, hanem a hagyom�nyos kereskedelmi �tvonalak megsemmis�l�s�t, az egym�s term�keit, szolg�ltat�sait ig�nybe vev� �s haszn�l� ipari �zemek kapcsolatainak sz�tz�z�s�t is eredm�nyezte. A cs�kken� �letsz�nvonal, a szoci�lis fesz�lts�gek t�ntet�seket robbantottak ki, s az egyre roml� viszonyok csak az 1930-as �vek v�g�n, a h�bor�s konjunkt�ra idej�n kezdtek megv�ltozni.

A m�sodik vil�g�g�s ut�ni koal�ci�s id�szakot k�vet�en el�bb az iparmedenc�ben, majd pedig a megye valamennyi telep�l�s�n a kommunista p�rt kapott hangs�lyos szerepet. Az 1956-os forradalom b�k�s okt�beri v�lt�sa ut�n december 8-�n, Salg�tarj�nban sort�zet nyitottak a t�ntet�kre a visszarendez�d� hatalom k�pvisel�i.

A megl�v� �zemek mell� a `60-as �vekben 14 �jabb �zem �s gy�r �p�lt, �m h�rom �vtized elm�lt�val 1990-t�l a jellemz�en a neh�ziparra alapoz�d� gazdas�gban el�sz�r a b�ny�k visszafejleszt�se �s bez�r�sa, k�s�bb pedig az ipari �zemek le�p�l�se okozott munkahelyi, meg�lhet�si probl�m�kat a t�rs�gben.